Réka a rövid távot célozta meg ami 4 teljes kilométer és kb. 90 méter szint míg a többiek, Mini, Marci, Tomi és jómagam pedig a hosszú távot mely kb. 11 kilométer és 300 m szint.
Ahogy közeledett a rajt ideje az idő úgy kezdett zordabbá válni. A szél elég komolyan felerősödött és az eső is elkezdett szemerkélni, de bennünket ez mit sem zavart. Nevezés befizetve, rajtszámok ,,felszögelve" irány a rajtzóna. Kis bemelegítés kis iramfokozás egy- két repülő és már csúszik is a rajt 10 percet . Nekünk ,,eldördült" a startpisztoly míg a rövid távosok vártak még 5 percet és csak utána merészkedtek a tettek mezejére.
Elindult a mezőny és velük mi is négyen. Tomi elöl én utána majd Marci és Mini. Az időből látva nem számítottunk túl jó terepre, elég sárosnak tűnt az eleje. Az első pár kilométeren volt egy- két ,,kisebb" kaptató amely egy kicsit széthúzta a mezőnyt. Én itt egy kicsit leszakadtam gondoltam jó lesz az az erő később is, hát nem csalódtam. Jöttek a sáros, csúszós felfelék de azt kell mondjam a SPEEDCROSS megint jól vizsgázott. Itt még nem csúszott míg körülöttem voltak egy páran akik elég szép csárdásokat roptak a jobbnál jobb lábbelijükben. Ekkor már nem csak az eső esett hanem egy kis hó és jégdara is jött vele és persze a szél sem csendesedett hanem inkább erősödött vagy tartotta magát.
Felértünk a dobtetőre, egy kis meleg tea persze csak egy korty erejéig, mert jól esik, és utána uccu tovább. Innen lehetett csapatni lefele, ki mennyire volt bátor. Itt sikerült egy pár embert megelőznöm pedig én is próbáltam óvatos lenni a bokám miatt. Elég zűrös volt a talaj, nagyon mély sár avarral, kövekkel és faágakkal tarkítva itt-ott. Ekkor már a SALOMON sem tudott csodákat, hiszen itt már elég jól berakodott sárral a cipő talpa és nem mindig sikerült biztos fogást találni a talajon. Én ezt ki is próbáltam egy talajgyakorlattal egy erősebb lefelé után dobni kellett egy balost vagyis jobbost és én azzal a lendülettel vettem is egy talajmintát úgy a jobb bokámtól a jobb csuklómig az egész oldalammal. Egyből eszembe is jutott ....a jó édes k...., ja nem ez hanem a ,,Lassan járj tovább érsz" mondás. De mondanom sem kell, hogy ott egy állt egy fordító ember és még szépen mondta is, ,,lassan mert nagyon csúszik" de én erre fittyet hányva mit nekem hiszen én CIPŐBEN futok, meg is lett az eredménye. Ezután jött egy kis ösvény amely szintén elég mély talajú volt csak itt most felfelé kellett kocogni benne de onnan felérve jött a megváltás. Lefelé és aránylag keményebb talaj. Végig a mezőn a valami vízmű felé. A szél hol segített hol hátráltatott de kedvünket nem szegte. A végén még volt egy jobbacska vizesárok melyen át kellett kelni utána már egyenes út volt a célig. Kicsi makadám út és már bent is voltunk a célban. Tomi és én berobogtunk órán belül míg Marci és Mini kicsivel utánunk.
Sajnáljuk, hogy a tavalyi nagyágyúk (Sipi, Viktor, Bálint) nem voltak itt, szerintem nekik is tetszett volna ez a pálya és szerintem ez egy nagyon jó felkészítő verseny volt a SPARTAN téli futamára mind körülményekben mind pedig időjárásban egyaránt.
Nekem nagyon tetszett, szuper volt a pálya, jól éreztem magam és szuper felkészülési verseny volt számomra.
Verseny után Szentendrén egy kis bandázás, kaja, nasi és utána irány haza pihenni.
A fényképeket már közzétették a többiek én csak próbálom azt egy kicsit kiegészíteni.
Eredmények:
Tomi: 55 perc
Ottó: 58 perc
Marci: 1:08 perc
Mini: 1:20 perc
Szép napot Mindenkinek!
Üdv, Ottó
