X2S Ars Poetica

2006 december 24. (vasárnap) 23:59

Amíg erõ van a lábamban futni fogok, mert a Földön tanultam meg járni és így hozzá tartozom.
Amíg erõ van a karomban úszni fogok, mert a vízben kezdõdött az életem és így hozzá tartozom.
Amíg játék lakik a szívemben kerékpározni fogok, mert a gyermekkor boldog szabadsága lekik e két kerékben. És a játék örök.

 

A közelmúltban megalakult egy egyesület és egy csapat, ahol az ismert jelige talán érvényesülhetne: "Egy mindenkiért, mindenki egyért". Néhány ember hosszas megfontolás után végül úgy döntött:

• Legyen egy egyesület, amely minden erejével támogatja a MAGYAR TEREPSPORT nagyjait, és kicsinyeit akkor is, ha az nem olimpiai sportág.
• Legyen egy csapat, amelynek a tagjai felvállalják, hogy a versenyzés és a versenysport nem egy l'art pour l'art tevékenység.
• Legyen egy csapat, amelynek tagjai tanulnak a jobbaktól és nem irányítja tetteiket a szakmai féltékenység.
• Legyen egy egyesület, amely felelõsséget érez azért, hogy a kiemelkedõ versenyteljesítményeket méltón honorálják.
• Legyen egy egyesület, amely megismerteti, a fiatalokkal és öregekkel egyaránt a terepsportolás szépségét, Magyarország természeti örökségét, a természet vonzerejét, tisztaságát és óvásának fontosságát azáltal, hogy versenyeket rendez kiemelkedõen szép és fontos tájain az országnak..
• Legyen egy csapat, amely elismeri és védi az ember egyetemes jogát az egészséges életmódhoz és a tudatos élethez, mind a sportban mind az élet egyéb területein.

És ha mindez megvalósult, akkor legyen egy egyesület, amely soha nem hagyja, hogy mindezek az értékek feledésbe merüljenek.