Aluprofil rocks!

X éves (since1981) designer vagyok, aki ha jó időt érzékel, beszívódik az erdőbe.

Hivatásos sportpályafutásomat 96-ban kezdtem, amikor elkezdtem versenyszerűen falat mászni Veszprémben.

98 vagy 99-ben, már nem emlékszem megnyertem az országos falmászóbajnokságot a 14-17 évesek kategóriájában.

Edzőtáborok legtöbbször Tardosbányán voltak, ahová volt, hogy bringával mentünk Veszprémből, ha jól emlékszem 114km volt, délután mikor megérkeztünk mentünk mászni :)

99-ben cserediákként egy évet az USA-ban töltöttem, ahol megtört mászókarrierem, mivel Texas, Dallas vonzáskörzet volt a lakhelyem és arrafelé nem dívik a falmászás. Ebben az időben kezdtem el terepfutni véletlenül, mivel nagy motormániás voltam, azt hittem, hogy a „cross country” tantárgy valami krosszmocis óra lesz, ezért jelentkeztem. Persze már a kurzus megkezdése előtt lehullott a kifejezés jelentéséről a lepel, de végül a futás sem okozott nagy traumát. Heti 80-100 kiliket futottunk néha 40 fokban, elég combos volt. Mire hazajöttem, a mászásból annyira kiestem, hogy nem futottam neki mégegyszer a versenykondiciónak, megmaradt hobby szinten.

Érettségi után felkerültem Budapestre a műegyetemre, ahol megpróbálkoztam a kielboat-tal, túrahajóval megtanultam egész korrektül közlekedni. Egyébként nagyon szeretek evezni, legyen az akár csak egy szörfdeszka. De végül rendszeres sportnak megmaradt a mászás.

Gyerekként tagja voltam a veszprémi cserkészcsapatnak és táborok alkalmával rengeteget túráztunk, bringáztunk főleg a Bakonyban. Néhány jóbaráttal évente rendeztünk több napos extreme túrákat, ami azért volt xtreme, mert nem vihettünk magunkkal sátrat, kaját,vizet a természetre hagyatkoztunk, sziklamagaslatokon, avarban és egyéb érdekes helyeken aludtunk, krumplit és vad gyümölcsöket szedtünk, forrásokból, pocsolyákból ittunk nagyon jó poén volt. Ezek általában 3 napos túrák voltak, és a lényeg nem a táv, hanem az úttalan terep, a kaland volt!

Egyetem ideje alatt gépesítettem magam és egy túramotorral szaggadtam a kilométereket. Gyakornok voltam a Reanult design stúdiójában Párizsban, oda is motorral mentem, hazafalé végig az Alpokon, direkt úgy választottam útvonalat, hogy a lehető legmagasabb hágókat érintsem, nagyon nagyon gyönyörű volt, mindenképpen visszatérnék még ezekre a helyekre és egyre jobban motoszkál bennem a gondolat, hogy majd montival.