Naptej ártalom

2008 június 23. (hétfő) 01:12

A korallzátonyok a világ leginkább összetett és termékeny ökoszisztémái közé tartoznak, de sajnos 60 százalékuk veszélyeztetett. Most kiderült, hogy a leégés ellen használt fényvédõ készítmények egyes alkotói a vizekbe kerülve már igen kis koncentrációban is a korallzátonyok károsodását eredményezik.

A világ számos területén észlelt korallfehéredést sokan úgy tekintik, mint a korallok pusztulásának elõjelét. A jelenség egyik oka a tengervíz felmelegedése, amely a változó környezeti feltételek miatt a korallállatkákkal szimbiózisban élõ, és azok színét is adó algák pusztulását eredményezi, s ez végül a korall pusztulásához is vezethet. Az elõzõ két évtizedben a korallfehéredés egyre nagyobb területeken jelent meg. A kiváltó okok között szerepel még a megnövekedett UV sugárzás, a tengerek szennyezõdése és patogén baktériumok jelenléte.

Olasz kutatási eredmények alapján azonban fény derült egy újabb fontos tényezõre is a korallfehéredéssel kapcsolatban, miszerint a leégés ellen használt fényvédõ készítmények egyes alkotói a vizekbe kerülve már igen kis koncentrációban is a korallzátonyok károsodását eredményezik. A fokozott emberi jelenléttel sújtott partszakaszok térségében a fényvédõ krémek feltételezhetõen jelentõs mértékben veszélyeztetik a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát. A korallzátonyok a világ leginkább összetett és termékeny ökoszisztémái közé tartoznak, sajnos sérülékenységük is kiemelkedõ, hiszen 60 százalékuk veszélyeztetett. A fényvédõ készítményekben és más testápolókban lévõ vegyi anyagok a tengerekben – az édesvizekhez hasonlóan – kimutatható mennyiségben vannak jelen. A fényvédõ krémek használata már jelenleg is tilos néhány érzékeny természeti területen (például a mexikói tengeri ökoparkban).

A kutatási eredmények szerint az ösztrogén hormonhoz hasonló biológiai hatású adalékanyagok felhalmozódhatnak a tengeri állatokban, lebomlásuk esetén pedig mérgezõ vegyületek képzõdnek. A vizsgálatok során három különbözõ fényvédõ készítmény meghatározott mennyiségével kezelték a világ négy helyszínén található (Mexikó, Indonézia, Thaiföld, Egyiptom) koralltelepeket. A fényvédõ-kezelés hatására egy nap elteltével jelentõs mennyiségû nyálkát bocsátott ki a korall, mely részben magából a korallállatkából, részben a benne élõ algából származott. Négy napon belül a fényvédõnek kitett korallok elfehéredtek. Magasabb hõmérséklet hatására gyorsult az elfehéredés, amely az algák esetében membránkárosodással és pigmentvesztéssel járt együtt. A kezelés hatására a korallok körüli tengervízben tizenötszörösére emelkedett a vírusok mennyisége.

Feltételezhetõ, hogy a fényvédõk hozzájárultak a vírusos fertõzések kialakulásához, így a kutatók szerint valószínûsíthetõ, hogy a vírusok megjelenésének elõsegítése hozzájárulhat a korallfehéredés kialakulásához. Több más mesterséges vegyi anyag, mint például a növényvédõ szerek is, a fényvédõkhöz hasonló módon károsítják a korallokat, és hozzájárulnak a fehéredés terjedéséhez. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint a trópusi területeken jelentkezõ turizmus egytizede (közel 80 millió turista) látogatja meg a korallzátonyokat.

Becslések szerint évente mintegy ötezer tonna fényvédõ kerül a környezõ tengerekbe, feltételezve, hogy egy átlagos 20 perces merülés során a bõrre kent anyag egynegyede oldódik le. A vizsgálatokat végzõ kutatók becslése szerint a világ korallzátonyainak több mint egytizedének fennmaradását veszélyezteti a fényvédõk miatt jelentkezõ korallfehéredés. A kutatási eredmények alapján fontos, hogy mielõbb olyan UV-szûrõ anyagokat fejlesszenek ki, amelyek nem károsítják ezeket a sérülékeny ökoszisztémákat.

Forrás: www.environmental-expert.com