A hétvégére elkapott a tavaszi megbetegedések egyik gyakori válfaja a nátha. Kis lázzal meg fájdalommal bevállalva a versenyt nem számítottam semmi helyezésre. Edzésképp tökéletes ez a maraton. Kevés kilométer van még a lábamban, mert a téli edzőtábor elhagyásásával nem tudtam csak a kerékpározásra koncentrálni. Célom, hogy versenyeken szerezem meg az elveszett kilométereket.

Egyedül mentem le a verseny helyszínére a Villaparkba, már előző nap megterveztem a napot, így minden zökkenőmentesen futott egészen a rajtig. Mindenre volt időm, nem kellett kapkodni semmiért. Nyugodt voltam és csak a versenyre tudtam koncentrálni.

A taktikám a lassú kezdés és gyors a véghajrá. Az elejétől csak a saját tempómat mentem és meglepődve vettem észre, hogy ezel a tempóval, kicsit betegen az élbolyban tudtam maradni. Marci, Buzsó, Szalontai Bence, Tóth Andris(bringásandris), Kisfenyő és végül Gábor. Marci, mint várható lelépett az elején Gáborral, Buzsót pálybiztosítás miatti gondok vitték el az élbolyból. Saját tempómat tartva Andrissal maradtam, Kisfenyő és Bence előttünk tekert. Pályabiztosítással folymatos gondok voltak, eltévedések, hirtelen kanyarokat nem jelezték előre ezért sok helyen túlfutások voltak. 15km-rel a verseny vége előtt már egyedül tekertem és kezdtem felzárkózni Kisfenyőékre, ami egy meredek emelkedőn, ami katlanban halad, sikerült is. Nem akartam pihenni mögöttük ezért tovább vittem a tempómat és csak Bence tudta tartani, így már csak ketten voltunk. Fokozva tempómat, a taktikám megkövetelte, a pályát egyre többször tévesztettük el, míg végül teljesen rossz irányban haladtunk a pályá egy szakaszán. Eltévedtünk. Mire visszatláltunk sejtetem, hogy Tóth Andris megelőzött minket és mi a 4-5 helyen tekertünk. Az utolsó 10km-re benyomtam a nutrixxion gélt, ami akkora erőt adott, hogy Bencét leszakítottam magamról és Andris után eredtem, de ez csak akkor bizonyosodott be, amikor megláttam őt az utolsó 5km-en. A maradék erőmet felhasználva kezdem az emelkedőket megnyomni, de Andris még ott volt mögöttem, lefelében egy kicsit jobbanak éreztem magam nála, ezért megcéloztam, hogy elől legyek a lejtőkön. Ez sikerült is, kicsit megléptem amikor is az utolsó lejmenetben egy visszafordító volt, semmi jelzéssel, természetesen rossz irányba kanyarodtam, így a nehezen összehozott előnyből nagyobb hátrány sikerült kikerekíteni. Nem volt más hátra, mint sprintben döntsük el a verseny utolsó dobogós helyét. Andris a sprint előtt mondta, hogy osszuk meg a pénzdíjat, okést mondtam, erre elkezdtünk sprintelni 200m-150-méter nagytányérra akartam váltani és nem ment, addigra Andris már bepörgette az áttételét, 50m, sikerült a váltás, de hiába mert már nem tudtam megfelelően felpörgetni, 20m, Andris másfél kerékpárral elöttem beért a célba. 0m.

Jó ez a taktika, egyre jobban élvezem az ilyen tipusú versenyzést J

Gratulálok Andris harmadik helyéhez, (a váltómat beállítottam). Abszolútban 4.lettem Mastrer1-ben 3. hely.

Vasárnap : II. Cube Velence marathon

A kis betegséget a tegnapi versenyen sikerült kitekerni magamból, így már kevésbé éreztem magam meggyötörtnek. A lábaim kicsit fáradtak voltak, és a hirtelen hőméréséklet csökkenés is merevvé tette őket. A verseny helyszíne közel volt, így nem kellett hű de korán kelnem, hogy lejussak Velencére. Mivel azt érzetme, hogy van időm mindenre, amivel felkészülhetek a rajtig, ezért nem kapkodtam, de végül ez lett a vesztem, úgy 10 percet sikerült bemelígeti a rajtig. J

A taktikámat már jó előre eldöntöttem, mivel Marci itt van vele nem foglalkozom, hanem a többiekkel próbálom tartani a lépést. Az első kilométereken kialakult az élboly, fitalok jó erőben és a rutinos vén rókák csatáztak végig az első körben. Nem akartam meglépni tőlük, inkább, mint vérszívóként be-be segítettem a vezetésbe, de nem kiadva az ősszes erőmet. Meglepődtem a fiatalokon, hogy mennyire erősek és mennyire tudnak tapadni, mind felfelében és lefelékben egyaránt.

A versenyen, mondhatni, hogy a végére tartalékoltam, és csak annyit mentem ami szükséges volt, hogy ott maradjak az elején. Olivérrel maradtunk az utolsó (második) körre, ő már elfáradt, mert már a verseny elejétől mindre reagált, mindenre ugrott. Még akkor is amikor Marci defektet kapot és visszaért ránk, Marci egy meredek emelkedőn meglószolt minket, Olivér rátette a kereket én nem. A végső kimenetelét már tudtam, Marci lelép és Olivér marad, de már fáradtan. Kicsit ezt kihasználva egy nagyobb tempót keztem menni és a vége elött 10km-rel az emelkedőket erőből megmászva Olivér leakadt, na de addig végig tapadt és nehéz volt lerázni J Hamarabb kaptam el a cél előtti lefelét így az előnyöm a végére 2 percre nőt.

Abszolút 2.hely és Master1-ben is 2. hely a mai eredményem.

Edző versenynek nagyon jó volt és már kezdem magaménak érezni ezt a taktikát. Kicsit nyomni az elején a végén a maradékot kiborítani az utolsó kilométerkben.

Olivérnek gratulálok a teljesítményéhez, bringásandris-t meg kicsit sajnálom, hogy nem volt ott a végjátéknál, pedig a váltómat erre a versenyre beállítottam !

2012. június 3-án vasárnap ismét Napfényes Fesztivál !

Kedves Látogatónk !

Szeretettel várjuk az idei, IX. Napfényes Fesztiválra a városligeti PeCsa Music Hall-ba (korábbi nevén Petőfi Csarnok).

Kedvcsinálónak nézzen körül a korábbi évek programjai, fotói, videói között (vagy ha már járt korábban a Fesztiválon, ezek segítenek felidézni a rendezvények hangulatát).

Az idei Fesztivál egyik kiemelt témája - talán nem meglepő - a 2012-es év. 

Hagyományainkhoz híven az idén is tartalmas előadásokkal, sztárvendégekkel, workshopokkal, konzultációkkal, önismereti, művészeti, kulturális és családi programokkal, egészséges finomságokkal és vásárral várjuk.

Kérjük azokat, akik kiállítónak, támogatónak szeretnének jelentkezni, vagy a sajtó munkatársaiként hírt adnának rendezvényünkről, keressék kapcsolattartóinkat.

Várjuk vissza a honlapra a legfrissebb információkért, és találkozzunk 2012. június 3-án a IX. Napfényes Fesztiválon!

Részletekért kattintson a képekre vagy látogass meg a Napfényes fesztivál honlapját!

Az eBike kupa nem iskerült nagyon jól, de rről majd késöbb. Jöjjenek a jó hírek!

Buda maraton
X. Buda Maraton - Buruczki és Dósa győzelme a kánikulában

Az eredmények vegyesen abszolút és kategória helyezéseket mutatnak!

Bővebben...

1997.-ben a Mátrabérc túrán még gyalogosan olvasva a statisztikát „csak" a távoli jövőben mint a legidősebb résztvevő tudtam elképzelni magamat. 2002.-ben már „futogatva" 8.12 eredménnyel fogalmazódott meg bennem, hogy felkészülve „könnyedén" meg tudom futni az akkori női pályacsúcsot (7.26). Nagyot álmodtam, hiszen 7 órán belül terveztem, ami nem sikerült elsőre.

A 2004-es évre bizonyára sokan emlékeztek, hatalmas eső, sár, kilátástalan nemcsak az idő, de a 7 órán belüli teljesítés is. Talán ezen a futáson tapasztaltam meg leginkább, mint jelent a totális kimerülés, már Kékesen teljesen összetörtem fizikailag, lelkileg egyaránt. A pályacsúcs meglett (7.16), de a kitűzött eredmény nem, így tudtam vissza kell mennem.

2006.-ban végre megszületett az áttörés, sikerült 7 órán belül 6.49 idővel beérnem. Egy ideig nem volt miért visszamennem, majd sajnos 2009-2010-ben már mentem volna, csak a bokasérülésem nem engedett, nemhogy Mátrabércre de még Normafára sem. Ez a két év sok mindenen elgondolkodtatott, már tudom hogy a kényszerpihenő egészen másfajta lendületet adott, hiszen a 2007-es Trans-Alp Maraton után már nem volt „erőm és lelkesedésem" a mindennapi edzésekhez.

Bővebben...

{jb_orangedisc}1.{/jb_orangedisc} Első benyomások (még nem ültem rajta)

- Dizájn:

Vonzzák a tekintetem a fehér alapú eszközök - legyen az kocsi, háztartási gép vagy bármi – amik nem csak feketével vannak dekorálva, hanem a dizájnerek némi szint is belecsempésznek az egyhangúságba. Ezzel alól a Haibike váz festése sem kivétel.

Összhangban van a fehér, fekete, piros; egyikből sincs túl sok vagy túl kevés. Nem akad meg a szemem semmi kirívó, túlzottan kiemelt részen.

Elmondható, hogy a váz az alkatrészekkel egy egészet alkot.

Bővebben...

Lafuma Speedtrail cipőteszt Spanyolországban

Nagyító alatt az XCE, a Balaton Bike Fest 2012 egyik izgalmas versenye

(itt külön érdekes a rendező személye :-) )

Olimpia MTB számában Parti és Benkó a magyar indulók (videó)

Duna átúszás a Parlamentnél - mint a triatlon hőskorában

Bővebben...

Nem ugyan azon modell család ránc felvarrásáról van szó. Ez egy másik modell, ami első ránézésre is karcsúbb, kecsesebb küllemű. Ez a súly adatból is előtűnik, ez 7,5 méretben 320 gramm, ellenben a Skyrace 407 grammjával. A talp kialakítása viszont nagyon-nagyon hasonló és a Vibram technológia pedig meg is egyezik.

A kettős fűző rendszer is megegyezik, annyi változással, hogy a nyelvben kialakított zsebbe jobban megmarad az eldugott fűző. Keskenyebb, feszesebb a zseb kialakítása, ami miatt a lendületes, odavágós futás alkalmával sem penderedik ki belőle.

Az oldaláról felfutó fűző befogó pántokból ugyan egyel kevesebb van , de ez a kecsesességéből fakad és nem áldoz a megfelelő húzás oltárán. A megfelelő lábfejre húzásban nagyon előnyös a kettős fűző rendszer, ami 1/3-2/3 arányban osztja meg a terhelést. Látványos két eltérő színben tetszeleg a fűző, ami nem csak látványos, de nekem, keskeny lábfejűnek, kifejezetten bevált alkalmazás.

Bővebben...

Ez még 10 év után sem mindig sikerül…

A pályát ismertem, bár a tavalyihoz képest kicsit változott, sajnos nem az előnyére. Még több lett az aszfalt és az utolsó előtti ponton derült ki, hogy a tényleges táv 55 km.

Bővebben...

Múlt vasárnap, bolondok napja alkalmából nekivágtam első komoly terepfelfedezésemre bringával. Túrámhoz csatlakozott Baptis-t is, a céghez kéthete érkezett francia elektromosmérnök-tájfutó/bringázó gyakornok. Két 500-as hegyet másztunk meg, amelyek a dógzó ablakából már régóta csalogattak. Az első hegy végig "simán tekerhető" murvás úton érhető el a város felől, tengerszintről indultunk könnyed emelkedőn, aztán a csúcs előtti 2 kiométeren bedurvul a terep és emelkedik 270 méter szintet! Itt úgy lüktet az ember agya, hogy az éleslátás bekorlátozódik 20 méterre :) De a kemény mászásért méltó jutalom jár, a tetőről déli irányba látszik a 25 km-re lévő Északi-tenger Dánia irányába, északra pedig a hírhedt Norseman Extreme Triatlon befutó hegycsúcsa az 1850 méteres Gaustatoppen.

Első csúcsunk az 500 méteres Vealøs:

Innen kezdődött az izgalmas része a túrának, mert a murvás út helyett, ösvényeken haladtunk tovább. Baptist, az őrölt francia elég nagy vehemenciával kezdett bele a lejtőzésbe, kétség kívül nagyon jó technikája van, simán bevállalt 2 méteres kőpocakokat, ahol én inkább leszálltam. Aztán az egyik nagyobb kőpocak (a kőpocak az egy hatalmas gleccser formálta kavics, szépen lekerekítve) után rögtön egy lápos területre érkeztünk, ahol a befagyott tócsa nem bírta Baptist  súlyát és tengelyig sűllyedt a mocsárba, majd előreszaltóban teljes testel csattant a jégen. Elég csajozós mutatvány volt, de hát a franciák már csak ilyen romantikusok :)

A következő csúcs Blåfjell (jelentése: Kékhegy, afféle mini Kékestető) volt, ahová nagyon extreme volt feljutni, volt egy szakasz, ahol kizárólag válra vett bringákkal tudtunk felmászni, kő kemény xterra pálya volt, kisebb spontán hóeséssel spékelve.

Ez a csúcs beszarás komoly! A nyugati oldala totál kopasz, egy giga nagy összefüggő sima kőfelület, amin nagyon kedvem lett volna leereszkedni, de sajnos a romantikus versenyzőnk hátsó fékkonzolja letörött a vázról, így hiába javitottuk meg a körülményeknek megfelelően, nem mertük bevállalni...

Szóval kicsit könnyedebb úton, de hazaevickéltünk.

Totál 42 km, kb 1000 méter mászás. Én lájkoltam!

Három nappal később a helyi autófényező, Morten hívott egy kis húsvéti bringázásra, de ezúttal a tenger felé indultunk. Szuper ösvényeket ismer, tömérdek gyökérrel és kővel. Ősszel már jártunk erre egyszer, de akkor sokkal nedvesebb volt, most egy nagyszerű triál pálya várt ránk 18 kilométeres hósszúságban. És ezen a végén lepődtem meg, hogy a másfél órás bringázásnak csupán ekkora táv az eredménye, úgy éreztem legalább 35-öt mentünk volna...

A forduló pont:

Ja és Morten nagyon komoly bringával jött, egy össztelós Santa Cruz -zal 1996!!! -ból. Nézzétek meg az első villát, de a hátsó sem kutya, és az egész bringa 12,5Kg. Nagyon kemény! (Én ebben az időben még életem első montiját, egy Schwinn Bakony-t, női vázast!!! nyúztam:)))

Na sziasztok! Üdv Mindenkinek, ha nem marad fenn a gép, akkor holnap találkozunk TotyCityben!

Üdv

Spider

Hatalmas várakozás előzte meg a rajtot és a versenyt, hiszen Lance komoly erőket mozgósított a triatlon által elérhető médiában, hogy a rák ellen küzdő alapítványát segítse, támogassa. A texasi féltávú verseny az idény egyik kiemelt eseménye, a legerősebb versenyzők indultak rajta.

A magyarok közül három sportoló is rajtvonalhoz állt, Major József, Kuttor Csaba és Csőke Balázs.

Bővebben...